Aki kedveli a sorozatot, küldjön Petya cimborámnak egy virtuális Teletubbie-féle nagyölelést (vagy legalább egy korsó sört), mert habár azóta próbálom észben tartani, hogy meg kellene írni ezt a posztot, amióta a blog statisztikái között a „hupikék törpikék” kereső kifejezést megláttam, valahogy mindig elfelejtettem a nagy tanulás közepette. Még jó, hogy ez a Péter helyettem is észben tartja az ilyen fontos dolgokat.

A törpök Aprajafalván a gombaházaikban élik mindennapi életüket, egy erdő mélyén. Érdekes tény, hogy kolóniában eredetileg csak férfiak éltek, Törpilla, aki már a rajzfilm első epizódjában megjelenik, a törpök esküdt ellenségének, Hókuszpóknak a kreálmánya, aki egy nőnemű törp megjelenésével akarta hazavágni a törp-társadalmat (kis híján össze is jött). Azonban Törp Papa, a falu vezetője megtisztítja a lányt, és a közösség boldogan fogadja be a szőkeséget (nanáhogy, szinte végig az egyetlen női szereplő). Ez, és a törpök sajátos társadalmi élete számos kérdést vetett fel a mindenképp-politikát-belelátni-akaró nézőközönség körében (nemi egyenjogúság kérdése, Törp Papa, mint Marx szimbóluma a vörös cuccában), Peyo örököse szerint az apját nem különösebben érdekelte a politika.
Sajnos ezt az első részt képtelen voltam megtalálni, lessétek az „Időtojás” című epizódot.
A hupikék törpikék Hanna-Barbera-féle sorozattal pillanatok alatt belopták magukat az amerikai (és egyéb) nép szívébe, mind a mai napig számos utalást tesznek rá a különböző filmekben/sorozatokban (Donnie Darko, Family Guy, vagy a belga John And John). A sikert figyelembe véve 2008-ban a Figyelmeztető bratyók (Warner Bros.) újra elkezdték kiadni az évadokat DVD-n.